Egyes sportsérülések

Bokaszalag – szakadás

A bokaízületi szalagok szakadása gyakorta alakul ki sportsérülések kapcsán. Nemritkán elég egy apró, rossz mozdulat hogy a szalag megsérüljön. Különösen a külső bokaszalag sérülése gyakori. A külső boka területén három különböző szalagot találunk, amelyek az ízületi stabilitásért felelnek. Sérülések esetén gyakori az elülső és a középső szalag érintettsége. A hátsó szalag az anatómiai helyzeténél fogva kevésbé veszélyeztetett.

Futballsérülések esetén legtöbbször a fejelés utáni landolásnál, bokaficam fellépte miatt jön létre a sérülés. Ebben az esetben a védtelen bokaízületre nagy sebességgel való visszaérkezés túllépi az úgynevezett kritikus “billenési határt” és az izomzat nem tudja időben követni a mozdulatot. Különösen veszélyeztetett helyzetet teremt egy csökkent reakcióképességű, fáradt, bemelegedett izomzat szintúgy, mint a rossz koordinációs képességű izmok. A sérüléskor a boka belső és külső oldalán erős fájdalom és duzzanat lép fel. A vizsgálat során tipikus nyomási fájdalom található a boka külső oldalán. Egy-két nap elteltével vérömleny jelenik meg. Komplett szakadásnál előfordul, hogy a fájdalom relatív gyorsan eltűnik, ami miatt gyakran alábecsülik a sérülést. A terápiát tekintve elmondhatjuk, hogy napjainkban, ellentétben a korábbi kezelési trenddel mindinkább a konzervatív (operáció nélkül) kezelések kerülnek előtérbe. Elsőként gipsszel, majd néhány nap elteltével speciális ortézissel (sín) látják el a sérültet. Bizonyos esetekben természetesen szóba jön az operációs megoldás.

Gyógytorna utókezelés nagy szerepet játszik a bokaízület stabilizálásában, amit a járó- és koordinációs tréningekkel, izomerősítéssel érhetünk el. Az ízület általában hét-nyolc hét elteltével az ízület sport szempontjából is újra teljesen terhelhető.

Térdízületi keresztszalag – szakadás

Az elülső, a hátsó keresztszalag, a térd oldalszalagjaival és a meniscusokkal együtt felelősek a térdízület stabilitásáért. A legfontosabb szerep az elülső térdszalagnak jut. Szakadására a normál járás megváltozása hívja fel elsőként a figyelmet, majd idővel krónikus térdízületi instabilitás léphet fel. A szalag anatómiai funkciója a combcsont, sípcsont felületén való hátracsúszásának megakadályozása. Szakadás esetén ez a funkció korlátozott, ami a meniscus, az ízületi porc és az ízületi tok túlterheléséhez, károsodásához vezethet. Emiatt lehetőség szerint az eredeti állapot gyors visszaállítására kell törekednünk.

Annak eldöntése, hogy a sérülést műtéti vagy konzervatív módon kezelik, egyénenként változó, több tényezőtől függ, mint az életkor, a fizikai aktivitás, a munka, esetleges kísérő sérülések (meniscus). Az esetek túlnyomó többségében a beavatkozás athroscopia formájában történik. A leggyakoribb operációs technika az úgynevezett keresztszalag plasztika, ahol egy másik, saját ín egy részét ültetik be a szalag pótlására.

Az operáció utáni rehabilitáció 2-3 hetes intenzív gyógytornakezelés után egy további ambuláns rehabilitációs tornakezeléssel folytatódik. A gyógytorna kezelés fő célja az érintett térdízület koordinációs képességének, stabilitásának visszanyerése. Kiegészítő terápiaként elektromos kezelés, ultrahang, jegelés jöhet például szóba. Ezek segítségével a vérkeringést serkentjük, a fájdalmat csökkentjük.

Ülő munkát végzők általában egy hét elteltével visszanyerik munkaképességüket, nehéz fizikai munkát végzőknél ez az idő kb. 6 hétre tolódik. A sportokat tekintve azt mondhatjuk, hogy az úszás, kerékpározás, gyaloglás kb. 6 hét után végezhető, azok a sportok pedig amik stopmozdulatokkal és gyors irányváltoztatatással járnak, kb. 6 hétig kerülendők. Természetesen az egyéni eltéréseket mindig figyelembe kell vennünk. Általánosságban elmondható hogy amennyiben komplikációkkal nem kell számolnunk, három hónap szükséges a rehabilitációhoz.

Befagyott váll

Ha az embernek fáj valamely testrésze azonnal kímélni kezdi, megpróbálja minél kevesebbet mozgatni, gondolván, majd csak elmúlik magától is a baj. A legtöbb ember így van a vállízület fájdalmával is. Gyógytornászként csak javasolni tudom, hogy így ne tegyen! Ha nem tesz semmit a fájdalom ellen, mitől várja a javulást?

A vállízület nagyon szabad ízület, amelyet a lapocka és a felkarcsont alkot. A lapocka ízületi árkot alkotó külső része nagyon sekély, így a felkarcsont ízületi fejet alkotó felső része szinte minden irányba akadály nélkül tud elmozdulni. A vállízületben található egy járulékos porc elem, amely mélyíti az ízületi árkot. Az ízületet körülvevő ízületi tok nagyon laza, és még az erős szalagok sem határolják be a mozgást. Hogy a vállunk mégsem ficamodik ki minden alkalommal, amikor például a villamos fékez, az az ízületet körülvevő úgynevezett rotátor köpenynek köszönhető. Ez tulajdonképpen négy izomból áll, amely a lapockáról a felkarcsonthoz haladva minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet. Ezen túl még számos izom veszi körbe a vállízületet különböző rétegekben. A rétegek között folyadékkal telt bőnyéket találni, amelyek az elmozdulást teszik “olajozottá”.

A speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően az ember szinte bármilyen irányú mozdulatra képes a karjával.  Fájdalom hatására olyan tartást vesz fel, amelyben a legjobban kíméli az adott ízületet. A váll esetében enyhén felfelé, előrefelé húzzuk a vállunkat, így védve a külső behatásoktól, minimalizálva minden olyan irányú mozgást, amely esetleg fájdalmat provokál. Ezzel pár napig nem is lenne gond, csakhogy az esetek nagy részében nem pár napról van szó, így kialakul egy önmagát rontó kör: fáj a váll, ezért kímélni kell, a kímélet miatt beszűkül a mozgástartomány, amelyből kimozdítva a kart minden újabb mozgás fájdalmat fog okozni. Végeredményként olyan mozgásbeszűkülések alakulnak ki – baleset nélkül is -, hogy akár szokványos hétköznapi mozdulatok megtételére is képtelenné válik a beteg. Például magasabb fésülködni, mindennapi tisztálkodásban ellátni magát stb. Ha ez sokáig áll fenn, (hetek, hónapok) a mozgásbeszűkülés állandóvá válik – ezt nevezik befagyott vállnak.

Ennek megelőzése érdekében nagyon fontos kideríteni, miért is alakult ki az a fájdalom, amely miatt nehézkessé váltak a mozdulatok. Ha sérülés éri a vállat, meg kell vizsgálni, hogy mely anatómiai képlet sérült. Egyes elmozdulások röntgennel is láthatók, mint például egy vállficam, más esetekben olyan pici az elmozdulás vagy olyan képlet mozdul el, amely röntgennel nem érzékelhető. Érdemes ilyen esetekben egy manuálterapeutát felkeresni, aki “helyre” teszi a vállat. Ezt követi a funkciók helyreállítása speciális gyógytornával.

Sokszor azonban sérülés nélkül lép fel a fájdalom. Ilyenkor, ha nem múlik el pár napon belül, érdemes szakemberhez fordulni. Fájdalomcsillapítás és pár napos pihentetés után nagyon fontos a mozgásterápia megkezdése, mert a rövidülésre hajlamos képletek (izmok, szalagok) nagyon hamar veszítenek nyújthatóságukból, erejükből. Az ízületet körülvevő tok letapad és kialakul a befagyott váll szindróma. Ez a folyamat igen nehezen és csakfáradtságos munka árán fordítható vissza. Általában elmondható, hogy amennyi ideje fennáll a probléma, annak az időnek minimum a kétszerese szükséges a gyógyuláshoz.

Nagyon fontos a mozgásterápia során, hogy ne csak a vállat kezeljük, hanem az egész embert. A váll tornája mindig a  helyes testtartás beállításával kezdődik. Ennek érdekében sokszor szükség lehet más izmok nyújtására és erősítésére is, mint például a nyakizmok, hátizmok, hasizmok. Az optimális tartást aztán annyira el kell sajátítani, hogy a mindennapok munkavégzése során már külön energiát ne igényeljen ennek figyelése. Mivel nem vagyunk egyformák, mindenkinek személyre szabottan kell meghatározni, hogy mit kell javítani a tartásán. Általánosságban azonban elmondható, hogy a helyes tartást úgy érhetjük el, ha az állat megpróbáljuk behúzni, a vállakat enyhén hátrahúzni, fejtetővel picit felfelé nyújtózni, miközben a hasunkat is enyhén behúzva tartjuk és a hátunk megközelítőleg egyenes. Ebben a helyzetben végezhetők a gyakorlatok.

Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu