Gerincferdülés vagy scoliosis

A tartási problémák legnagyobb része időben elkezdett rendszeres kezeléssel megelőzhető, a panaszok csökkenthetők, megszüntethetők. A legfontosabb a következetesség, az odafigyelés, a rendszeresség, mindaddig, amíg tanult mozdulataink automatikussá válnak. Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges. Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.

A gerincferdülés kialakulása

A kiváltó okok különbözőek lehetnek, (ideg-izom problémák), de a legtöbb esetben a mai napig nem tisztázottak. A konzervatívan (operációs beavatkozás nélkül) kezelhető esetek nagy részét az idiopáthiás (ismeretlen eredetű) esetek teszik ki, amikkel legtöbbször serdülőkorú fiataloknál találkozhatunk.

A gerincferdülés típusai

Az életkortól és az érintett szegmenttől függően több típust különböztetünk meg. A korai megjelenés kedvezőtlen hatással van a lefolyásra. Az életkor, a nem, az első menstruáció időpontja, a csontosodás ideje, a görbület nagysága, a görbület lokalizációja is enged a lefolyásra következtetni.

Két fő csoportot különböztetünk meg:

1. Funkcionális scoliosis:

Ebben az esetben az oldalirányú elhajláshoz nem társul torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva. Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének célja a hátizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá. A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghossz különbség korrekciójával /sarokemeléssel/ a scoliosis korrigálható.

2. Strukturális scoliosis:

A.) Ismeretlen eredetű – idiopáthiás scoliosis

  • infantilis típus 0-3 éves korig
  • juvenilis típus 3-10 éves korig
  • adolescens típus 10 éves kor felett

B.) Ismert eredetű

  • congenitális (veleszületett)
  • neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés)
  • rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta)

Strukturális scoliosisok kezelésénél fél évenkénti ortopédiai és gyógytornász kontroll szükséges. Minden olyan esetben, ahol a gerincferdülés az előzetes eredményeket összevetve rosszabbodást mutat, intenzívebb kezelést kell alkalmazni, aminek célja, hogy minimum a progressziót megakadályozzuk vagy jobb esetben javulást érjünk el. Idiopathias scoliosis jellemzői Jellemzően kimutatható ok nélkül, a csontérés előtt alakul ki általában 10-12 éves korban. Az idiopathiás scoliosis strukturális elváltozásai a tér mindhárom síkjában létrejönnek. A gerinc nemcsak a frontális síkban görbül oldalra, hanem a horizontális síkban csavarodik és a sagittalis síkban homorodik. A kóros görbület konvex oldalán megjelenik a bordapúp, ami láthatóvá is teszi a betegséget. Előrehajló testhelyzetben különösen jól megfigyelhető. Az idiopathiás scoliosis jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan, általában a növekedési ugrások szakaszaiban hajlamos a rosszabbodásra. A betegség kezdetének és az első terápiák megkezdésének időpontja jelentősen befolyásolhatja a görbület mértékét és a terápia sikerét. Minél fiatalabb korban jelentkezik az idiopathiás scoliosis, annál rosszabb prognózisra számíthatunk.

A strukturális scoliosisok 80%-90 %-a idiopathiás, 4:1 arányban lányokat érintve.

Általános kezelési elvek:

10 fok alatti görbület esetén:

Egy ilyen kisfokú görbület alig látható. Amennyiben ez a pubertás előtt diagnosztizálódik, félévenkénti orvosi kontroll szükséges, a rosszabbodás lehetőségének fennállása miatt. A vizsgálatok a pubertás ideje alatt negyedéves időszakonként ajánlottak. Nagyjából két évvel a pubertás után már nem számolhatunk a görbület további romlásával.

10-20 fok

Gyermekeknél a pubertás megjelenése előtt és alatt szintén nagy jelentőséggel bír a rendszeres orvosi kontroll, az esetleges rosszabbodás korai felfedezése érdekében. Kisfokú görbületek esetén előfordulhat a pubertás előtti spontán javulás.

Ilyen típusú görbületek esetén rendszeres gyógytornakezelés szükséges, főként a pubertás ideje alatt. Egy növekedési periódus után szükségessé válhat egy intenzív gyógytornakezelés, (kórházi tartózkodás) a korzett szükségességének elkerülése érdekében. Felnőttkori 10-20 fokos ferdülés a változás korának elérésekor vagy fájdalom esetén igényel fokozott figyelmet.

20-30 fok

A növekedés, csontosodás befejeződésének időpontja előtt kimutatott ilyen nagyságú görbületek esetén a kezelést igen komolyan kell vennünk. Kezelés nélkül a 4-6 éves kor körül fellépő gerincferdülés a pubertás befejeztéig 100 fok feletti rosszabbodást is elérhet. A spontán javulás valószínűsége ebben az esetben elenyészően kicsi, emiatt nagyon fontos a rendszeresen, naponta végzett gyógytorna, a kórházi rehabilitáció és a korai fűzőkezelés. Egy ilyen komplex kezeléssel már a görbület kialakulásának korai fázisában lényegesen nagyobb fokú egyenesedést, és ezzel kedvezőbb helyzetet érhetünk el a pubertás alatti fejlődéshez. A növekedés befejeződése után ezekben az esetekben, általánosságban jó prognózissal számolhatunk. 18 éves kor után éves kontrollvizsgálattal jól követhető, fájdalom fellépése esetén intenzívebb gyógytornakezelés szükségessége vetődik fel.

30-50 fok

6-10 éves kor között diagnosztizált ilyen nagyságú görbület, sürgős kezelést igényel. Gyógytorna, fűzőkezelés, intenzív kórházi rehabilitáció ellenére is számolhatunk a pubertás ideje alatti rosszabbodással. Minden kezdeményezésnek a pubertás kor előtt ennek megakadályozására kell irányulnia. A növekedés befejeződése után továbbra is szükséges terápia célja az operáció elkerülése. A korzettkezelés ebben az esetben hosszú ideig tartó, a rosszabbodás megelőzésére irányul. A terápia felnőtt korban is szükséges, kb. évente ismételt orvosi kontrollal.

50 fok felett

Ha 4 es 6 éves kor között a ferdülés mértéke eléri az 50 fokot, kedvezőtlen prognózissal számolhatunk. Az operáció elkerülésének valószínűsége nagyon csekély. A kezelés célja az operáció időpontjának minél későbbre tolása. A rendszeres, napi gyakorlásra óriási hangsúlyt kell fektetnünk. A kontrollvizsgálatok között eltelt idő nem haladhatja meg a három hónapot. A pubertás idején a görbület rosszabbodása legtöbbször a gondos kezelés ellenére is megállíthatatlan. Amennyiben a rosszabbodás már a pubertás előtt nagy méreteket ölt, az operáció sürgőssé válik. Amennyiben más betegségekből kifolyólag ez mégsem végezhető el, rendkívül fontos a ferdülés mértékét a kezeléssel 90 fok alatt tartani. Amennyiben ez sikerül, nem kell számolnunk a felnőttkori szív-, és keringési problémákkal.

Kezelési lehetőségek:

Schroth terápia

A gerincferdülés korrekciójának eléréséhez különböző aszimmetrikus helyzetekben a törzsizomzat bizonyos szakaszának működését váltjuk ki. A terápia kiemelkedően fontos részét képező háromdimenziós légzéssel a csigolyák csavarodását, az oldalirányú görbületet és a gerincferdüléssel gyakran együtt járó „lapos hátat“ korrigáljuk. A terápia lényege, hogy a gerinc maximális aktív nyújtásával elért helyzetben a háromdimenziós légzéssel a törzs csavarodásának visszaállítását érjük el, majd ennek a testhelyzetnek a megtartása melletti izomerősítést és nyújtást alkalmazunk. A gyakorlatok célja a hibás gerincferdüléses tartás korrigálása, a belső testkép normalizálása és a csökkent működésű tüdőterületek aktiválása. A rendszeres kezeléssel, tapasztalataink alapján hosszútávon is tartós eredmények érhetők el.

Korzett (fűző)

A korzettkezelés akkor válik szükségessé, ha valószínűsíthető, hogy a gyógytorna kezelés önmagában nem lesz elegendő a görbület korrigálására. Ez általában 20 fok feletti görbületek esetén jön szóba. Például ha a ferdülés a csontosodás befejeződése előtt már eléri a 20 fokos nagyságot, a fő növekedés időszakában nagymértékű rosszabbodással számolhatunk. A korzett rendszeres használatával ez megelőzhető, sőt statisztikai adatok alapján nemritkán nagyfokú javulás érhető el.

A korzett elkészítése az ortopédtechnikus feladata. A folyamatban döntő szerepet játszik az ő és az orvos tapasztalata (helyes méretvétel). Ezen okból kifolyólag fontos, hogy a korzett ellátás egy team kezében maradjon, mégpedig olyan team kezében, amely évente legalább 20 ilyen beteget ellát. A korzett hatékonysága függ a korrekciós effekt minőségétől és a hordási időtől. A jó korrekcióért a technikus és az orvos, a hordási időért a, páciens felelős. A hordási időt illetően napra lebontva a 23 óra elérése a cél, természetesen hozzászoktatási idővel. A hosszútávú kezelést illetően csontosodás befejeződéséig (kb. 18.-19. életév) kiemelten fontos a korzett konzekvens viselése.  A korzettet folyamatosan viselni kell kivéve tisztálkodás és a naponta végzendő torna idején.

Operáció

Amennyiben a gerincferdülés mértéke meghaladja az 50 fokot, általában operáció javasolt. A későn fellépő úgynevezett idiopátiás adoleszcens scoliosis esetén, amennyiben szív-, és légzőszervi problémákkal nem állunk szemben, orvosi szemszögből nem feltétlenül szükséges az operáció. Ebben az esetben a páciensek inkább esztétikai okokból választják ezt a megoldást. A korán fellépő gerincferdüléseknél, amelyek már kisgyermekkorban nagyfokú rosszabbodást mutatnak, relatív korán jön szóba a betegség műtéti megoldása. Ez szintén érvényes az ideg-izom megbetegedésekben szenvedő gyermekeknél is.

Gerincferdülés és a terhesség

Általánosságban elmondható, hogy a terhesség nem befolyásolja szükségszerűen negatívan a gerincferdülést. Tanácsként említik a 30 év feletti gyermekvállalást, különös tekintettel a korzettet viselt páciensekre. A vizsgálat szerint nagy hangsúlyt helyezve a terhesség ideje alatti gyógytornára, nem történik rosszabbodás.

Sport

A gerincferdüléses gyermekek eltiltása mindennemű iskolai vagy szabadidős sporttól, nem megalapozott. Sporttal ezeknél a gyermekeknél is növelhető a terhelhetőség, ami jó irányba befolyásolja a későbbi állapot alakulását. Nem kevésbé érdekes végiggondolni, mennyire kedvezőtlen pszichés helyzetbe tudjuk kényszeríteni a gyermeket az iskolai sportoktól való teljes eltiltással.

Mi lesz később?

Sokszor halljuk, hogy a kor előrehaladtával, a fájdalom mértéke is megnő. A kijelentés a gyakorlatban nem állja meg a helyét, mert a fájdalom és a gerincferdülés foka függetlenek egymástól. A fájdalom jelentkezése egyénenként változó. Vannak, akik akár 90-100 fokos görbület esetén sem és vannak, akik már kisfokú görbületnél is nagymértékű fájdalommal küszködnek. A prognózis nagymértékben függ a megjelenés időpontjától, a görbület nagyságától, elhelyezkedésétől és még több fontos más tényezőtől.

Gerincsérv

 

A porckorongok a gerinc csigolyái között elhelyezkedő, lengéscsillapító, a gerinc elaszticitását biztosító egységek. Állományuk egy külső, erős rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy belső, kocsonyás magból (nucleus pulposus) épül fel. Életünk kezdeti szakaszában a porckorongok tápanyagellátása vérerek útján történik, amelyek azonban a későbbiekben bezáródnak. Ezután a tápanyagellátás lassan, sejtről sejtre megy végbe a porckorongokra ható erők segítsége által. A mindennapi mozgások, terhelések alatt a porckorong veszít nedvességtartalmából. Érdekességként megfigyelhető hogy estére a testmagasságunk akár 1-2 cm-rel is kevesebb lehet, mint reggel. Az éjszaka, a pihenés folyamán a porckorong állománya újra ‘feltöltődik’ folyadékkal. Ha a porckorong az éjszaka folyamán a napi terheléstől regenerálódik, nagysága megnő. Az évek során ez a regenerációs képesség egyre csökken. Az élet előrehaladtával az ‘elhasználódás’ folyamatával kisebb- nagyobb berepedések jelenhetnek meg a porckorong külső gyűrűjén, amik a belső állomány kitüremkedésének kedveznek. Ezeket az elváltozásokat leginkább a porckorong hátsó részén figyelhetjük meg, ami a korábbi vérerek miatti kis hegesedésekre, gyengültebb állományra vezethető vissza. Ez a folyamat kb. a 30. életévtől indul el és fokozódik amennyiben a porckorongot állandóan nagyfokú vagy rossz irányú terhelés éri. Ekkor kedvezőtlen mozdulatok, mint pl. hirtelen csavarodás, hajlás, a porckorong apró sérüléséhez vezetnek, a rostos gyűrű beszakad, lehetőséget biztosítva ezzel a belső állomány kilépésének. A kialakuló tünetek az észrevétlenségtől az elviselhetetlenségig fokozódhatnak.

Amennyiben a külső rostos gyűrű a terhelésekkel szemben nem elég ellenálló, folytonossága megszakadhat és a belső kocsonyás állomány kiboltosulhat a helyéről. Ekkor gerincsérvről beszélünk ( a fokozatokat illetően kitüremkedést, kiboltosulást, kizáródást említhetünk). Attól függően hogy a kiboltosulás milyen környező szövetekre gyakorol nyomást, változnak a tünetek. A nyomás korlátozódhat a csigolyák között kilépő ideggyökre vagy kiterjedhet akár a gerincvelőre is. A folyamat következménye lehet helyi és kisugárzó fájdalom, funkciókiesés, bénulás, érzéketlenség az említett ideg által beidegzett területen.

nyaki gerinc szakaszán kialakuló gerincsérvek szinte minden életkorban előfordulhatnak. Az idáig vezető okok, mint minden gerincsérv esetén degeneratív folyamatok, monoton, helytelen testtartások-túlterhelések (gyakran munkahelyzettel összefüggően) lehetnek. Fájdalmak a kiboltosult porckorong részlet által okozott nyomás lokalizációjának megfelelően egy -, vagy kétoldalúan a nyak-vállöv területén illetve a karba sugárzóan léphetnek fel. Gyakorta kíséri a tüneteket bizsergés, zsibbadás érzése, valamint fejfájás, szédülés és úgynevezett vegetatív symptomák.

A gerinc középső, háti szakaszán nagyon ritkán fordulnak elő porckorong kiboltosulások és ezek az esetek nagytöbbségében tünetmentesen zajlanak. Ha mégis provokálnak tüneteket, akkor ez a mellkason a bordák lefutásának megfelelően előre sugárzó fájdalom képében jelentkezik.

A gerinc deréktáji, úgynevezett lumbális szakaszán kialakult gerincsérvek a leggyakrabban előforduló gerincsérvek közé sorolhatóak. A kialakulás helye általában a derék gerincszakaszának 4-5 vagy a derék 5 és keresztcsonti 1-es csigolya között lévő porckorong. A derék kóros irányú túlterhelései, a vibrációs munkahelyi ártalmak, vagy akár egy-egy rossz mozdulat is vezethetnek a tünetek megjelenéséhez. A fő tünet ebben az esetben a helyi derékfájdalom, a farba, lábba kisugárzó fájdalom, melynek pontos helye szintén a kiboltosulás mértékéhez, helyéhez mérten tipikus. Zsibbadás, bizsergés, valamint súlyosabb eseteknél bizonyos izomcsoportok gyengülése, bénulása is bekövetkezhet.

Tartáshibákról.

 

Tartáshibákról beszélünk, ha a gerinc természetes görbületei megváltoznak. Az ehhez vezető okok különbözőek lehetnek. A tünetek általában a testtartásért felelős izmok közötti egyensúly megbomlására vezethetők vissza.

Serdülőkorban például a gyors, hirtelen növekedést az izomzat nem tudja követni, ami miatt hanyag tartás, lapos, vagy túl domború hát, gerincferdülés alakulhat ki.

Tartáshibák fejlődhetnek ki a gerincet érő egyenetlen terhelés következtében is. Ülő munkát végző embereknél például tipikus a váll előreesése, a nyak, fej előrehelyezettsége. Ez a mindennapos, több órás statikus terhelés bizonyos idő után következményekkel jár, fájdalmakat okoz. A nyak, váll, és hátizomzat nem tolerálja tovább a túlterhelést és izomgörcs, fájdalom, myogelosisos csomók alakulhatnak ki az izmokban.

A tartáshibák formái

Gyermekkorban a csigolyák a növekedés ideje alatt nagyon érzékenyen reagálnak az egyoldalú terhelésekre. Például az iskolatáska egyoldalú hordása növekedési zavarokhoz vezethet, a nyomás oldalán a csigolyatest idő előtt elcsontosodik, a másik oldalon tovább növekszik. Ez a folyamat a csigolyaoszlop ferdüléséhez vezethet (scoliosis). Sok esetben erre a kóros terhelésre visszavezethetően alakul ki a túl domború hát (kyphosis) és a túlságosan homorú ágyéki ív (lordosis) is.

Túl domború hát esetén a csigolyák görbülete hátrafelé megnövekedett. A kialakulás okai különbözőek lehetnek. Többször születési formális elváltozások, fejlődési rendellenesség, más betegségek (Scheuermann kór, Bechterew kór, Osteoporosis) állnak a háttérben.

Az ágyéki ív nagyfokú homorulata általában izomerő-megbomlás következménye. A törzset nem csak a hátizmok, hanem előröl a hasizmok is támasztják. Amennyiben ezek az izmok gyengék, vagy túlsúly, terhesség miatt túlterheltek, a has előreesik, az ágyéki csigolyák és a keresztcsont pedig szintén ebbe az irányba tolódik. A megváltozott statika következtében a testsúly okozta terhelés egyenetlenül éri a csigolyákat, ami fájdalmakhoz, idő előtti kopáshoz vezet. Ezek megelőzésére és a tartás, a terhelés helyes visszaállítására izomerősítéssel egy saját, ún. “izomfűzőt” alakítunk ki a törzs körül, ami képes a terhelés nagy részének átvételére, megelőzve, megakadályozva ezzel a fájdalom és a kopás kialakulását.

Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu