Infantilis Cerebral Paresis (ICP)

Az ICP-s kisbetegek nagy része perinatális okok miatt betegszik meg. Ilyenek a koraszülöttség, korai lepényleválás, az anya által szedett gyógyszerek, elhúzódó szülés, téraránytalanság, császármetszés, légúti obstrukció, atelektasia. A postnatális okok közé lehet sorolni a trauma, koponya-agysérüléseket, infekciót, shockot, az agytumort, a cerebrovasculáris történéseket, és a légutak elzáródását is. Az esetek nagy részében a védőnő fontos szerepet tud vállalni a megelőzésben. A terhesgondozás során ki lehet szűrni azokat a várandós anyákat, akik a koraszülés tényével veszélyeztetettek. Megfelelő életmóddal, rendszeres védőnői, orvosi ellenőrzéssel, és az orvosi utasítások betartatásával a koraszülések nagy része megelőzhető lenne. Az újszülött ellátása során mindenre kiterjedő figyelemmel kell megnézni, megvizsgálni őt.

A cerebrális gyermekbénulás diagnózis kimondásához többrétű vizsgálatok szükségesek. Figyelembe kell venni, hogy a spaszticitásnak 6-9 hónapos kor előtt nincsenek első ránézésre látható tünetei, és az athetoid mozgások 2 éves kor előtt nem észlelhetők. Tehát korai felismerése nem könnyű, alapos vizsgálatot igényel. Az újszülött vizsgálat során a legapróbb részletekre is ki kell hogy terjedjen a szakemberek figyelme.  Az újszülöttet mindig levetkőztetve kell végigvizsgálni, megfelelő hőmérsékletű csendes helységben. Először az ágyban fekve kell megtekinteni, figyeljük a magatartást, hogy nyugodt, nyugtalan, nyűgös-e. Megfigyeljük az izomtónust, testhelyzetet, testtartást. Az első fél évben az izomtónus fokozott, a végtagok tartása általában szimmetrikus. A csecsemő mozgásait az extrapyramidális idegrendszer irányítja. Nagy kiterjedésű, váltakozó céltalannak tűnő, mégis szimmetrikus mozgások jellemzik. Az újszülötteken ezen felül olyan agytörzsi eredetű primitív reflexek válthatók ki, amelyek felnőttekben nem találhatóak. Az ilyen fajta vizsgálatokat célszerű 2-3 órával étkezés után végezni. Fiatal csecsemőkön jelenlétük fiziológiás. Érdemes elvégezni továbbá, és nemcsak újszülöttön, hanem a későbbi fejlődés során is, a motorium mozgás státusz vizsgálatát. Ilyen a spontán mozgások megfigyelése, az aktív mozgások, a passzív mozgathatóság, fiziológiás fejlettséghez viszonyítottan a mozgás szintje, a végtagok hossza, az izomzat tónusa, az ízületek mozgáshatára, a hely és helyzetváltoztatás kivitelezése, a mozgás koordináltsága, ügyességi gyakorlatok kivitelezése, finom motorika, manuális képesség fejlettségi szintje. Természetesen, ezen vizsgálatok közül az életkornak megfelelőket végezzük el.  Hasonlóan értékes információ a csecsemő táplálkozására vonatkozó kérdések, megfigyelések is. Hogy képes-e szopni, jó tempóban és erősséggel vagy túl lassan szopik, bukik vagy hány-e, és hogy milyen gyakran, nem nyel-e sok levegőt. Fontos mérések közé tartozik az újszülött fej, mell körfogat mérése, és a kutacs megtapintása. De fontos információ az éberség és a figyelem is. A perinatális károsodások kóros agyfejlődést jelző tünetei hetekig, hónapokig lappanghatnak, mielőtt megfelelő vizsgálat nélkül feltűnnének. Ezért fontos, hogy az újszülöttek vizsgálata, megfigyelése pontos, mindenre kiterjedő legyen. A további fejlődés során is lelkiismeretes, precíz legyen a szomatikus növekedés, és fejlődés nyomon követése, a motoros képességek rendszeres mérése, és a mentális fejlődés megítélése beszéd, látás, hallás vizsgálata, tanulási képesség felmérése. Pontos diagnózis felállításához alkalmazhatók a felnőtteknél is jó információt adó műszeres vizsgálatok. Ilyenek a koponya UH, CT, MRI, EEG, audiológia, szemészeti vizsgálatok, és labor is.

Ha a gyermek már idősebb, a tünetek nagyon egyértelműek.  Ugyanis a spasztikus bénult végtag mély reflexei fokozottak, a hasreflex gyakran hiányzik. A végtag gyakran visszamarad a növekedésben is. A gyermek kezével nem tud finom mozgásokat végezni, esetleg még fogni sem képes. Járáskor csípőből csúsztatja előre lábait, alsó végtagját térdben kissé behajlítva tartja. Ha mindkét lába bénult, akkor térdben kissé behajlítva, egymáshoz közel, csoszogva viszi őket előre, s közben a csípőjével lendít magán. Néha a csípő adductor izomzatának túlsúlya annyira erős, hogy a végtagok mozgásuk során kereszteződnek. Súlyos esetben a gyermek járásképtelen. Az elváltozás egészen enyhe fokú, alig észrevehető feszességtől a teljes járásképtelenségig változatos képet mutathat. Csecsemőkorban a legfontosabb feladat a mozgásfejlesztés, ami azt célozza meg, hogy elkerüljük a kóros mozgásformákat, és a zsugorodások kialakulását. A kezelés alapja a minél korábban kezdett gyógytorna, a passzív mozgatás, a mozdulatok és komplex mozgások elemekre bontása és részletenkénti pontos kidolgozása, majd „visszaépítése” mozdulatsorrá. Ha a mozgásokat izom, vagy ínzsugorodások gátolják, az izomegyensúly helyreállítása érdekében indokolt, ortopédiai korrekciós műtétek elvégzése.

Néha jó hatásúak az izommerevség oldására rendelt izomlazítók ( Mydeton, Baclofen, Myoflexin, stb.) A gyakori kísérő epilepsziát görcsellenes szerekkel kell kezelni. Az etiológiától függetlenül a motoros diszfunkciók mellett a betegek kb. 50%-nak mentális retardációja is van. Epilepszia kb. 40%-ban fordul elő, perinatális károsodás esetén 4-6 éves korban jelentkezik az első görcsroham. Érdemes korábban erről is beszélni a szülőkkel, hogy számítsanak rá attól függetlenül, hogy csupán 40 % az esélye ennek. Jó, ha nem felkészületlenül éri őket az első görcsroham, és pánik helyett segíteni tudnak gyermeküknek. Előfordulhat még beszédzavar, látásprobléma, hallási problémák, magatartási-pszichés zavarok, tanulási probléma vagy részprobléma, ezek természetesen a károsodás helyétől és mértékétől függően.

Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu