DÉVÉNY-MÓDSZER

Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer

Ez egy olyan mozgás rehabilitációs módszer, amelyet Dévény Anna gyógytornász–ritmikus sportgimnasztika szakedző dolgozott ki. Pontos neve Dévény Speciális manuális technika–Gimnasztika Módszer (DSGM). Abból az alapelvből indul ki, hogy a mozgás megvalósítása szempontjából a mozgást irányító idegrendszer és az azt végrehajtó izomrendszer egyforma jelentőséggel bír. Minden mozgássérülés mechanikus mozgásakadályok képződésével jár. A speciális manuális technika ezek leküzdésére szolgál különböző speciális fogásokon keresztül. Lényege az izmok élettani helyzetének visszaállítása, a rendellenes módon rögzült izom-ín kötőszövet-apparátus és az izompályák fellazítása útján. Az így előkészített izomrendszer alkalmassá válik a pontosabb aktív munkára, amelyet a DSGM-ben az „alkalmazott művészi torna” képvisel. A mozgásterápia során az egészséges és a sérült gyerekeket ugyanazon az „úton” kell végigvezetni; a károsodás típusa és mértéke csak a haladás tempóját és az elérhető eredményt határozza meg. A korrekció menete a mozgások elemekre bontása, az elemek külön-külön korrigálása, majd visszaépítése a komplex működésbe.

A DSGM főbb alkalmazási területei:

  • mozgásfejlődésben megkésett gyermekek (sokszor az ok ismerete nélkül!)
  • magzati életben felvett tartási rendellenességek, melyek a születést követően is fennállnak
  • gyermekkori agyi eredetű mozgászavarok összefoglaló néven: infantilis cerebral paresis, ICP
  • ortopédiai problémák (pl.:pes adductus, dongaláb, gerincferdülés, csípőficam)
  • reumatológiai megbetegedések
  • mozgásszervek baleseti sérüléseinek utókezelése

A Dévény módszer speciális fogások rendszerével dolgozik, mely az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra egyformán hatással van. A kezelés célja, az idegrendszer direkt stimulálása, a kontraktúra oldás, az izomhelyzet normalizálás.

1.   Kontraktúraoldás

Ez az izom-ín- és kötőszövet rendszer minél természetesebb állapotának elérését és ezzel működőképességének helyreállítását jelenti.

Az izmokat – beleértve az inas eredés –tapadást is – vékony hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes lemez a zsugorodás (kontraktúra) fő „felelőse”, mivel sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal bezsugorodik és csak kisebb térfogaton engedi az izomrostokat mozogni, mint ahogy azok normál állapotban működnének. Ezt a mechanikai akadályt csak mechanikai úton lehet elhárítani – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló – speciális technikával lehet.

2. Izomhelyzet normalizálás

Kóros helyzeten rögzült, de  épen működő izmokkal is csak kóros mozgás illetve mozgásirány jöhet létre, mivel az izom lefutása meghatározza a mozgás irányát az erővektorok által. A kezelés feladata a kóros izomhelyzetek megszüntetése és lehetőség szerint az izomhelyzet normalizálás.

3. Direkt idegrendszeri stimuláció

A DGSM az inakat az izom-ínapparátuson belül önálló rendszernek tekinti. Az ín nemcsak az izmok eredés-tapadására szolgál, hanem az idegrendszer perifériás részét is képezi, miután bene helyezkednek el az idegrendszeri végkészülékek. A végkészülékek által felvett ingerek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy különbözőrészére. A direkt ingerlés beindítja az agyat, az agy pedig – visszacsatolás révén – az izmok működését.

A Dévény módszerrel leggyakrabban a szülési oxigénhiány miatt kialakult központi idegrendszeri eredetű mozgásfejlődési zavarok gyógyíthatók. Kialakulásakor az oxigénhiány sokszor egyáltalán nem diagnosztizálható és így nehezen nyomon visszakövethető a tüneteket kiváltó ok. Ezért nagyon fontos már a korai időszakban csak apró, akár jelentéktelennek tűnő tünetek felismerése, mert a növekedés folyamán ezek komoly mozgásfejlődési zavarokhoz vezethetnek. A Dévény terápia gyakorlatban való kivitelezése  kihívás a DSGM terapeuta számára is, hiszen meg kel nyernie a szülők és a gyermek bizalmát (játék, ének,stb.) ugyanakkor a kezelést is hatékonyan kell végezze.

Tapasztalatok:

A szülési agykárosodások (cerebralparesis = CP) hatékony gyógyítása ennek a direkt idegrendszeri stimulációnak köszönhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült koraszülöttek és újszülöttek 75-80%-a gyógyítható, illetve állapotuk jelentős mértékben javítható.

A CP-s gyermekek gyógyítása szempontjából a korai kezelés döntő fontosságú! Gerald M. Edelmann Nobel-díjas agykutató szerint ugyanis az agynak 5 hónapos korig van olyan tartalékállománya, amely fiziológiásan leépül, ha nincs igénybe véve. A direkt idegrendszeri stimulációval ezt a tartalék sejtállományt aktivizáljuk, az inakban elhelyezkedő végkészülékeken keresztül. Az 1–2 éves korban megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani az adott állapoton, de a korai kezelés eredményei nem érhetők el. 2-3 éves kor után a kontraktúra oldó hatás érvényesül leginkább, amelytől a testtartás és a meglevő mozgások javulhatnak és ez által az életminőség javulása várható, új mozgások beindítására kicsi az esély, de nem lehetetlen.

A „gyanús” tünetek, odafigyeléssel könnyen észrevehetők:

A koraszülöttek, illetve az elhúzódó vagy komplikált szülésen átesettek már az előzmények miatt ún. rizikóbabáknak tekinthetők, akiknek a kezelését érdemes már a tünetek kialakulása előtt megkezdeni, mivel a kezeléssel ártani nem lehet, viszont a korai kezeléssel jobb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Figyelem felhívó jel lehet még a 9,10/10-nél alacsonyabb Apgar érték, mely a baba születéskori általános állapotát határozza meg a 0., 5. és10. percben.

értékelt jellemzők 0 pont 1 pont 2 pont
szívfrekvencia 0 100 alatt 100 felett
légzésszám nincs kapkodó vagy felületes élénk és sír
bőrszín sápadt vagy lilás sápadt vagy lilás végtagok rózsaszín
izomtónus atoniás hypotoniás élénk mozgás
reflexingerlékenység nem reagál fintorgás védekezés

Egyéb figyelemfelkeltő tünetek

  • „lassú” mozgásfejlődés
  • „puha” izomtapintat, gyenge izomzat, hypotonia, rongybaba tartás
  • korai, intenzív nyálzás (fogzással nem összefüggő)
  • szopási nehézségek
  • aszimmetrikus fejtartás vagy végtagtartás
  • aszimmetrikus testtartás („C”)
  • feszes, merev izomzat pl.: nehézkes pelenkázás vagy fürdetés
  • gyakori fej-hátrafeszítés, törzs-homorítás
  • eltérő aktivitású végtaghasználat, pl.: egy vagy több végtagot kevésbé     használja
  • aszimmetrikus mozgásformák
  • nem szokványos mozgásformák megjelenése
  • hason fekvő helyzet elleni „határozott tiltakozás”
  • veleszületett, csontos eltérés nélküli dongaláb
  • tartási rendellenesség

Néhány mondat a fájdalomról és a sírásról

Bármely életkorban, bármilyen betegségből adódóan a mozgatórendszer kóros működése, az ízületek rendellenes tartása, az izmok rossz húzásiránya fájdalmat okoz a betegnek. Ez a mozgásbeszűkülés a beteg számára önerőből nem megszüntethető, és az idő sem javítja, hanem rontja, növeli a problémát, ez által a fájdalmat is. A fájdalom a szervezet hibajelzése, ezért a DSGM kezeléseket is, – mint minden egészséghelyreállító eljárást – kísérheti bizonyos fokú fájdalom, amely az állapot javulásával, a mozgás rendeződésével csökken, illetve megszűnik. A csecsemőkorban végzett kezeléseknél az idegen környezet, idegen személy jelenléte, az eltolódott napirend (etetés, alvási időszak) és természetesen az egészségestől eltérő testrészek kezelése illetve a baba számára ismeretlen testhelyzetek stb. váltják ki leggyakrabban a csecsemő sírását. A szülő(k) jelenléte, vigasztalása, többszöri találkozás a kezelővel valamint a körültekintő óvatossággal végzett kezelés azonban minimumra csökkenti a sírást.

Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu